A tanulói jogok és kötelességek

 

A jogok megismerése

1. Az iskolai házirend szövege nyomtatott formában megtalálható az osztályokban, az iskolai könyvtárban.
2. A szülők a osztályba történő beíratás napján kézhez kapják a házirendet, és aláírásukkal igazolják átvételét, valamint a benne foglaltak tudomásulvételét.
3. A osztály tanulók az első tanítás napján kézhez kapják a házirendet, és aláírásukkal igazolják átvételét, valamint a benne foglaltak tudomásulvételét.
4. Minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök kötelessége tanítványaikkal feldolgozni, megismertetni a házirend szövegét.
5. Az iskola házirendje megtalálható az iskola honlapján Ez lehetőséget biztosít a tanulók és szüleik részére, hogy bármikor tájékozódjanak a házirend aktuális tartalmáról.

 

A tanulói jogok, kötelezettségek gyakorlásának megkezdése

1. A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, amely felvétel vagy átvétel útján keletke- A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az is- kola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján vagy az átvétel napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyból eredő jogait ettől az időponttól kezdődően gyako- rolhatja.
2. Egyes jogok gyakorlása a tanév első napjától kezdődhet
3. Az iskolába való beíratkozással egyidejűleg a tanuló tagja lehet az iskola diáksport egye- sületének. Az egyesületi tagsági jogviszony a tanulói jogviszony megszűnéséig áll

 

 

A tanuló jogai

1. Az 46-47.paragrafusai tartalmazzák a tanulók jogait és kötelezettségeit.
2. A tanuló látogathatja az iskola létesítményeit, használhatja azokat az eszközöket, amelyek felkészülését előmozdítják.
3. Tanulmányi segítséget kérhet különböző tanórán kívüli foglalkozások (felzárkóztatás, kor- repetálás, tehetséggondozás) igénybevételével.
4. Indulhat tanulmányi és sportversenyeken, megilleti annak lehetősége, hogy teljesítményét másokkal összemérhesse.
5. Tagja lehet az iskolai diákköröknek, sportköröknek.

 

6. Az iskola minden tanulójának joga van az iskolai élettel, tanulmányi előmenetelével, vagy saját személyével kapcsolatos kérdéseivel
   • az osztályfőnökéhez
   • szaktanáraihoz
   • a diákönkormányzat felnőtt segítőjéhez
   • az iskolavezetéshez
7. A kapcsolatteremtés fórumai
   • tanítási és osztályfőnöki óra
   • diákönkormányzati ülés
   • diákparlament
   • levélben történő vagy személyes megkeresés.
8. Tájékoztatást kaphat az osztálynaplóba kerülő bejegyzésekről, érdemjegyeiről, három hé- ten belül a dolgozatai minősítéséről.
9. A tanuló szabadon választható tárgyakból felkészítést kérhet. Az iskola április 15-ig meg- hirdeti a választható tantárgyak, az emelt szintű érettségire felkészítő tanórák körét, me- lyekre május 20-ig lehet a jelentkezéseket megtenni. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló ese- tén a szülőnek írásban kell jeleznie, ha a tanuló jelentkezni kíván a szabadon választható tanítási órákra. Felnőttképzésben évfolyam első félévében az intézmény nem hirdet meg szabadon választható tantárgyat.
10. Ha a tanulót kérésére felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig kö- teles azon részt venni. A szabadon választott tanórai foglalkozást – az értékelés, a mulasz- tás tekintetében – úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órákat.
11. Az iskolaváltást a tanuló az iskola igazgatójánál kezdeményezheti. A változáshoz a kisko- rú tanuló esetén szülői egyetértés, meghallgatás is szükséges. A változás adminisztrációs részét az iskolatitkár, az osztályfőnök és az igazgatóhelyettes együttesen intézi.
12. Saját tanulónk és másik iskola tanulója vendégtanulói jogviszonyt is létesíthet, ha az isko- lában oktatottól eltérő irányú ismeretszerzés a célja. A vendégtanulói jogviszony létesíté- sével kapcsolatos kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani, aki előkészíti a kérelem megva- lósítását.
13. A sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő tanulót a szakértői vélemény (nevelési tanácsadó szakvéleménye) mentesítheti egyes tár- gyakból az értékelés és minősítés alól. A mentesítési kérelmet, az indoklást megerősítő vé- leményekkel együtt az igazgatóhoz kell benyújtani. A mentesítés kiterjedhet tantárgyakra, tananyagrészletekre, új tantárgy választására, vizsgán a felkészülési idő meghosszabbításá- ra, szóbeli-írásbeli részeknél írásbeli helyett szóbeli, vagy szóbeli helyett írásbeli elrende- lésére, a szabályzatokban rögzített elveket figyelembe véve.
14. A tanuló kérésére iskolánkban egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hitoktatás- ban részesülhet. Az igényeket az osztályfőnöknek kell jelezni.
15. A tanulót megilleti személyiségjogainak tiszteletben tartása.
16. A tanulónak joga van tudni, hogy személyi adatait hogyan tárolják, s milyen dokumentu- mok rögzítik. Változás esetén kérheti adatai helyesbítését az osztályfőnökének átadott kér- elem alapján.
17. A tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatáro- zott esetekben, kérelmére étkezési díjfizetési kedvezményben részesüljön.
18. A tanuló a jogszabályi feltételeknek megfelelően ingyenes tankönyvellátást kérhet. Az igénylés űrlapját a tankönyvfelelőstől lehet kérni. A kérelem jogosságát a kérelmezőnek és a szüleinek kell igazolni.
19. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges kö- teteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpont- ban kölcsönözhetik ki a könyvtárból.

 

20. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség vé- leményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.”
21. A tanulónak joga van az érdekegyeztetésre, érdekképviseletre.
22. Az érdekek képviseletéért a tanulót nem érheti megkülönböztetés, büntetés vagy elmarasz- talás.
23. A törvény lehetővé teszi, hogy a tanulók osztály és iskolai szintű diákönkormányzatot hozhassanak létre.
24. A diákönkormányzat iskolai szintű szervezete az iskolai diákbizottság, osztályszintű szer- vezete az osztálydiák-bizottság. A diákbizottság tagjait az osztályok delegálják (1 osztály 1 fő), a delegáltak maguk közül választják a tisztségviselőket.
25. Minden évben egyszer diákparlamentet kell tartani az éves munkatervben meghatározott A diákparlamenten az osztályközösséget 5 választott küldött képviseli.
26. Az iskolaszék üléseire a DÖK 3 küldöttet delegálhat.
27. Fegyelmi eljáráskor az adott osztályból egy választott küldött tagja lehet a fegyelmi bizott- ságnak.
28. A DÖK kialakíthatja egy tanítás nélküli munkanap programját.
29. A DÖK szabadidős tevékenységeket szervezhet a diákok részére.
30. A DÖK-nek joga van az iskolarádió működtetésére, különböző iskolai, osztályszintű ren- dezvények kezdeményezésére, azok szabályainak kialakítására.
31. Az iskolavezetésnek a diákokat érintő fontos döntései előtt ki kell kérnie a tanulók véle- ményét.
32. A tanulók menzai szolgáltatást vehetnek igénybe, amelyre a tanév végén vagy pótlólago- san a következő tanév elején jelentkezhetnek a gazdasági irodában. A befizetett menzai té- rítési díjat az étkezés lemondása esetén a menzai szabályzatnak megfelelően visszatéríti az
33. A tantermekben elhelyezett eszközök (számítógép, projektor, digitális tábla) használata szaktanári engedéllyel lehetséges.
34. Az iskolai foglalkozás keretében a tanuló által készített dolgok tulajdonjoga a tanulót il- leti meg, ha a dolgot az általa hozott anyagból készíti Ez esetben a tanuló tulajdonjogát

– írásos megállapodás alapján – átruházhatja az iskolára. A tanulói jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítése során a tanuló által iskolai anyagból készített dolgok tulajdonjoga az iskolát illeti meg. A kiskorú tanuló szülője – a 14. életévét betöltött tanuló esetén a tanu- lóval egyetértésben – megállapodhat a tagintézményvezetővel abban, hogy a tanuló az álta- la készített dolog tulajdonjogát a tagintézménytől adásvétel útján megszerzi. Ez esetben a vételárat az anyagköltség és a befektetett munka arányában kell megállapítani. Ha tanuló által előállított tagintézményi tulajdonban lévő dolgot a tagintézmény bérletbe adja, vagy – az adásvétel kivételével – saját hasznára gyümölcsözteti, a bevétel 50 %-a illeti meg a ta- nulót. Ha a dolgot a tagintézmény értékesíti, a tanulót a bevételből származó nyereség te- kintetében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott díjazás illeti meg.

 

 

A tanulói kötelezettségek

1. A tanuló köteles a törvény előírása szerint életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, irányítása mellett részt vegyen a tanítási órákon, egyéb iskolai rendezvényeken, valamint közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek rendben tartásában.
2. Egyéb kötelességei
   • a tanórán pontosan és felkészülten megjelenni
   • tanulótársai tanuláshoz való jogát nem korlátozni

 

• felszerelését, ellenőrzőjét naponta magával hozni
• érdemjegyeit az ellenőrzőbe beírni, szüleivel aláíratni
• fegyelmezett részvételével az iskola jó híréhez hozzájárulni
• kulturált beszédstílust használni
• a felszerelések, tárgyak, eszközök védelmét ellátni, azokat kártérítési felelős- séggel körültekintően használni
• személyes holmijára, nagy értékű tárgyaira fokozott gonddal ügyelni.

3. A tanulók az iskolába csak a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszereléseket hozhatják be. A részükre biztosított, zárható szekrényekben tárolhatják. A testnevelési órák alatt a ruháikat, egyéb felszerelésüket a zárható öltözőkben helyezhetik el. Az öltözők kulcsait az órák alatt a tornateremben lévő tanári szobában kell őrizni.
4. Az anyagi felelősséggel átvett kölcsönzött tárgyak, eszközök értékmegőrzéséért a köl- csönző kártérítési felelősséggel tartozik
5. Ékszerek, nagyobb értékű eszközök (notebook, laptop, táblagép, mobiltelefon stb.) megőr- zéséért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben elvesznek, megsérülnek, a felelős- ség az eszköz tulajdonosát Az iskola a keletkezett károkért nem vállal felelősséget.
6. A mobiltelefonokat a tanítási órákon, egyéb iskolai rendezvényeken használni tilos. A ké- szülékeket kikapcsolt vagy lenémított állapotban az iskolatáskában, tanulói szekrényekben kell tartani. Amennyiben a tanulók a tanítási órákon a mobiltelefonjukat a padon tartják, illetve használják, a tanár elveheti tőlük. Első alkalommal a tanítási nap végén a tanuló visszakapja a készüléket, második alkalommal csak a szülőnek adjuk azt vissza.

 

Tanulmányi versenyeken, vizsgákon a mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban a felügyelő tanárnak le kell adni.

7. Mobiltelefonnal és más hang- és képanyagrögzítésére alkalmas eszközzel tanítási időben az iskola területén engedély nélkül felvételt készíteni, illetve azt az internetre, különböző videómegosztókra, közösségi oldalakra feltölteni tilos.
8. Minden tanuló köteles az iskola helyiségeit kulturáltan használni. Tilos az iskola és köz- vetlen környékén szemetelni, falakra, padokra, monitorokra firkálni, közízlést sértő felira- tokat, kihívó posztereket elhelyezni.
9. Az iskola munkahely és köznevelési intézmény, ehhez illő viselkedés és ruházat várható Tilos a folyosókon, tantermekben, az iskola területén ölelkezni, csókolózni, feltűnő ru- hában megjelenni. A lányok csak olyan hosszúságú műkörmöt viselhetnek, amely nem akadályozza őket az iskolai feladatok elvégzésében.
10. Az iskola ünnepi rendezvényein az alkalomnak megfelelő öltözetben (sötét szoknya, illet- ve nadrág, valamint fehér blúz, ing) kell megjelenni.
11. Tilos az iskolában, az iskolai rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani, kábítószert behoz- ni, terjeszteni, kábító hatású szer befolyása alatt iskolába jönni.
12. Tilos a liftet használni, kivételt képeznek az alól a mozgásszervi fogyatékkal élők, illetve azok a tanulók, akik erre az igazgatótól időlegesen engedélyt kaptak.
13. A tanuló iskolán belüli magatartása nem sértheti az iskola pedagógusai, alkalmazottai, ta- nulótársai emberi méltóságát. A tanuló köteles az iskolai közösség minden tagjával szem- ben tiszteletet tanúsítani, rászoruló tanulótársait segíteni.
14. Az összefüggő szakmai gyakorlaton, a szakmai kirándulásokon és az egyéb rendezvénye- ken az intézmény elvárja tanulóitól:
    • a tisztelettudó, kulturált magatartást,
    • a kulturált beszédstílust,
    • a szakma szabályainak megfelelő öltözködést,
    • a toleranciát,
    • külföldi szakmai gyakorlat esetén más népek hagyományainak, kultúrájának megbecsülését, tiszteletben tartását,

 

• az iskola jó hírnevének öregbítését, az iskolai személyes kapcsolatok ápolá- sát.

15.  Az iskola területén és közvetlen környezetében tilos dohányozni.

16. Az iskola elvárja minden tanulójától, hogy az iskolán kívül szervezett rendezvényeken fe- gyelmezetten, az iskola által elvárt normáknak megfelelően viselkedjen, azokon az alka- lomnak megfelelő öltözetben jelenjen meg.
17. A tanulók a diáksport egyesületi tagságuk kapcsán tagdíjat fizethetnek. Ennek összege 1700 Ft/tanév. A tagdíj befizethető egyösszegben, félévenként vagy havi bontásban. Az így befizetett tagdíjakat az iskola a diáksport egyesület által működtetett sportkörök fedezésre használja fel.
18. A tanulók a tananyaggal kapcsolatos fénymásolatokért térítési díjat fizetnek. A fénymáso- lási költség elszámolása havonta történik. A befizetett összegről a BSZC állít ki számlát az osztályközösségek részére.

 

Egészségvédelem, balesetmegelőzés

 

1. Minden tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét, alkalmazva a munka-, tűz-, bal- esetvédelem szabályait.
2. Azonnal kötelező jelenteni a balesetet vagy sérülést a balesetvédelmi felelősnek, a felü- gyelő tanárnak, az iskolatitkárnak.
3. Jelenteni kell a veszélyeztető állapotot annak, aki a veszélyt észleli, érzékeli az igazgató- helyettesnek
   • kapcsolók, konnektorok meghibásodását
   • törött ablakot
   • hibás korlátot
   • szúró-, vágóeszköz, fegyver, lőszer behozatalát, bekerülését az iskolába.
4. Tilos felügyelet nélkül a számítógépes szaktanterembe belépni, a tanár engedélye, jelenlé- te nélkül a gépeket bekapcsolni, a gépekbe belenyúlni, a gépteremben enni,
5. A tornateremben tilos tanári felügyelet nélkül tartózkodni. A testnevelés órákon és gyakor- lati foglalkozásokon tilos az ékszerek viselete.
6. Az anyagi felelősséggel átvett kölcsönzött tárgyak, eszközök értékmegőrzéséért a köl- csönző kártérítési felelősséggel tartozik.

 

Késések, hiányzások

 

1. A tanítási óráról, foglalkozásról történő késést a tanár a naplóban rögzíti. A késéseket per- cekben kell megadni.
2. A késést a tanulónak igazolnia A késések percei összeadódnak. 45 perc igazolt késés 1 igazolt órai hiányzásnak, illetve 45 perc igazolatlan késés 1 igazolatlan hiányzási órának minősül.
3. Az órákról való távolmaradást igazolni kell. A hiányzás igazoltnak tekinthető, ha előzete- sen engedélyt kapott a tanuló a távolmaradásra, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő előre bejelentette azt. Előre nem látott hiányzás esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló az első napon köteles értesíteni az osztályfőnököt.

4.      A hiányzásokat egy héten belül, legfeljebb a következő osztályfőnöki órán ellenőrző- be beírtan kell igazolni/ vagy orvosi igazolással vagy hiteles irattal.

5. Betegség illetve családi okok miatt tanévenként legfeljebb három napot a szülő is igazol- hat (3, 2-1, 1-1-1 napi bontásban).
6. Három napnál hosszabb igazolást csak orvos állíthat ki, illetve az igazgató engedélyezhet.
7. Kikérőt sportszervezet, művészeti csoport, kulturális intézmény, alapítvány adhat. A kiké- rőn szerepeljen az esemény, hogy melyik intézmény, milyen időpontra kéri ki a tanulót, és

 

a tanuló milyen minőségben vesz részt a rendezvényen. A kikérőt az esemény előtt kell át- adni az osztályfőnöknek.

8. Ha a tanuló a kötelező iskolai elfoglaltságról történő hiányzását nem tudja igazolni, az igazolatlan hiányzásnak minősül.
9. A tanköteles tanuló szüleit egy óra igazolatlan óra után értesíti az osztályfőnök. Ha az is- kola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az isko- la a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanuló szülőjét.
10. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot.
11. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, értesíti az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgá- latot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében.
12. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.
13. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan hiányzásainak száma eléri a 10 órát, az iskola a kiskorú nem tanköteles tanuló esetén értesíti a szülőt, nagykorú nem tanköteles tanuló ese- tében a tanulót és a szülőt. Ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása meghaladja a 30 órát, az iskola megszünteti a tanulói jogviszonyát feltéve, hogy legalább két alka- lommal írásban értesítette a hiányzásokról, illetve azok következményeiről a szülőt, illetve tanulót.
14. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeg-- gyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedé- lyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
15. A 13. és 14. évfolyamon a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásainak együttes összege az elméleti órákon nem haladhatja meg az elméleti tanítási órák 20 %-át.
16. A 13. és 14. évfolyamon egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan órák mulasztása nem haladhatja meg az órák 30%-át.
17. Amennyiben a 13. és 14. évfolyamon tanuló diák 15. és 16. pontban meghatározott hiány- zása eléri a maximális mértéket, és a tanuló teljesítménye emiatt év közben nem volt érté- kelhető, a tanuló a tanítási év (félév) végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
18. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolat- lan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásai- nak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt telje- sítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell
19. Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatok idején történt hiányzásokat is igazolni kell. Iga- zolás hiányában a hiányzás igazolatlannak minősül. A hiányzásokat pótolni kell. Ha a pót- lás nem történik meg, és a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak összege meghaladja a gyakorlati idő 20%-át, a tanuló évismétlő lesz. Ugyancsak évismétlésre kell kötelezni a tanulót, ha az igazolatlan hiányzásai meghaladják a gyakorlati idő 5%-át.
20. A tanulmányi versenyeken való részvételért tanóra nélküli napot engedélyezhet az osztály- főnök a verseny napjára, illetve a felkészülésre. Megyei szintű verseny előtt 1 napot, or- szágos versenyre készülésre 3 napot, nyelvvizsgára 2 napot az osztályfőnök is
21. Ha a tanuló tanítási idő alatt háromnál több napot kíván hiányozni, (sítábor, külföldi nyelvi képzés vagy családi okok miatt), akkor a távolmaradás előtt legalább 10 nappal írásban engedélyt kell kérnie az iskola igazgatójától.

 

Tanulmányok alatti vizsgák rendje

 

 

1. A tanulmányok alatt letett vizsgák rendjét az iskola a jogszabályi előírásoknak megfelelő- en szervezi meg.
2. A tanulók szükség szerint javító-, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgát tehetnek.
3. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot
4. Osztályozó vizsgát az alábbi esetekben tehet egy tanuló:
   • egyéni tanrendű, akit felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
   • hiányzásai vagy egyéb okok miatt év közben nem osztályozható, és az osztályozó vizsga lehetőségét a nevelőtestület engedélyezte részére
   • előrehozott érettségire jelentkezett, emiatt engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen
5. Az iskola osztályozóvizsgát szervez az érettségi vizsgaidőszakot megelőzően minden tanév február hónapjában valamint szükség esetén más időpontban is. Osztályozóvizsgára az igazgatóhelyettesnél lehet jelentkezni. Az egyes tantárgyak osztályozóvizsga követel- ményét a pedagógiai program tartalmazza.
6. Különbözeti vizsga letételére kötelezettek azok a tanulók, akik más iskolákból kerültek át- vételre, és az iskola pedagógiai programjában szereplő tantárgyakat nem tanulták, vagy a tantárgyak tananyagtartalmában jelentős eltérés
7. A javítóvizsgát évente egy alkalommal, augusztus 20-31. közötti időszakban szervez az Különbözeti és osztályozó vizsgák letételére évente két vizsgaidőszak áll a tanulók rendelkezésére. A vizsgák időpontjáról az iskola írásban értesíti az érintett tanulókat.
8. A tanulmányok alatti vizsgákat háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabi- zottság elnökét és tagjait az iskola igazgatója bízza
9. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei, részei – írásbeli, szóbeli -, az értékelés sza- bályai az iskola pedagógiai programjában kerülnek meghatározásra.
10. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának részletes szabályait a mindenkori hatályos EMMI rendelet szabályozza.

Az iskola munkarendje A tanítási rend

1. A tanév rendjét az éves miniszteri rendelet határozza
2. Az iskolában 6,30-tól 17,00 óráig lehet tartózkodni.
3. Az esti és a levelező oktatás munkarendje szerint tanuló tanulók az intézmény oktatási he- lyiségeit az órarend szerinti beosztásban 19 óráig használhatják.
4. Az iskolába a tanulóknak 5 perccel az első órájuk megkezdése előtt kell megérkezni.
5. A kerékpárral, kismotorral érkező tanulók a járműveiket a parkolóházban biztosított táro- lóhelyeken helyezhetik el.
6. A tanárt az osztály csendben várja taneszközeit előkészítve, érkezéskor és távozáskor fel- állva üdvözli őt.
7. Szünetekben, lyukas órákon az osztályteremben, könyvtárban, büfében és az udvaron lehet tartózkodni. Az iskola épületét tanítási idő alatt csak az osztályfőnök, vagy szaktanár írás- beli engedélyével hagyhatja el a tanuló.
8. A csengetés rendje:

 

1. óra	745- 830
2. óra	840- 925
3. óra	935-1020
4. óra	1030-1115
5. óra	1125-1210
6. óra	1230-1315
7. óra	1330-1415
8. óra	1425-1510
9. óra	1515-1600

A csengetés rendje az esti/levelező oktatás esetén:

1. óra	13:30 – 14:10
2. óra	14:15 – 14:55
3. óra	15:00 – 15:40
4. óra	15:45 – 16:25
5. óra	16:30 – 17:10
6. óra	17:15 – 17:55
7. óra	18.00 – 18.40

8. Az osztály tanulóinak közös kötelessége
   • tantermük rendjének, tisztaságának megőrzése
   • becsöngetés után 10 perccel értesíteni az igazgatóhelyettest a tanár távolmaradásá- ról
   • szünetekben szellőztetni
   • a teremben lekapcsolni a világítást a foglalkozások végén.
9. Az ebédlőben 12⁰⁰ és 15⁰⁰ óra között lehet ebédelni. Az ebédelésre elsősorban a 6. óra utá- ni 25 perces ún. főétkezési szünet áll rendelkezésre. A tolakodás, hangoskodás, kulturálat- lan étkezés elkerülendő.
10. Az iskola épületébe érkező szülők és idegenek belépését a portás ellenőrzi. Idegenek az iskola épületében csak a hivatalos ügyintézés idejéig tartózkodhatnak.
11. Riadók (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó) esetén a tűzriadó terv szerint kell elhagy- ni az épületet a foglalkoztatást vezető tanár irányításával.
12. Tanítási naponként egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A témazáró időpontját előre be kell
13. A témazáró dolgozatot 3 héten belül ki kell javítani, a javítás előtt új témazáró nem íratha- tó.
14. A helyi tanterv követelményeinek megfelelően minden tanulónak meg kell írni a témazáró dolgozatokat. Azok, akik nem írták meg, az adott félévben pótolni kötelesek. Az a tanuló, aki a megfelelő számú, a tantervben előírt témazáró dolgozatot nem írta meg, a tanév vé- gén nem osztályozható.
15. A szaktanárok a tanulók érdemjegyeit az elektronikus naplóban rögzítik.
16. Az elektronikus naplóba bekerülő jegyeket, egyéb bejegyzéseket a tanulók és szüleik is megtekinthetik a számunkra biztosított belépési lehetőségek alapján.
17. A szülők az elektronikus naplóhoz való hozzáférés módjáról a tanév első szülői értekezle- tén kapnak tájékoztatást.

 

A fegyelmezés és jutalmazás fokozatai

 

 

Büntetések

A büntetések kiszabásánál a fokozatosság és a tett súlyosságának elve érvényesül. Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
• házirend előírásait megszegi, vagy
• igazolatlanul mulaszt, vagy
• bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

 

Az iskolai büntetések formái:

• szaktanári figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• igazgatói megrovás,
• tantestületi figyelmeztetés,
• tantestületi intés,
• tantestületi megrovás.

 

Igazolatlan késések büntetése:

• 3 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés
• 5 igazolatlan késés után osztályfőnöki intés
• 8 igazolatlan késés után igazgatói figyelmeztetés
• 10 igazolatlan késés után igazgatói intés adható a tanulónak.

 

Igazolatlan hiányzások büntetése:

• 2-10 óra közötti igazolatlan hiányzásért osztályfőnöki megrovás
• 11-20 óra közötti igazolatlan hiányzásért igazgatói megrovás
• 21-30 óra közötti igazolatlan hiányzásért tantestületi megrovás szabható

 

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi bünte- tésben részesíthető. A fegyelmi eljárásnak intézménypedagógiai célokat kell szolgálnia.

1. A fegyelmi eljárást az intézményben egyeztető eljárás előzheti meg. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása és értékelése. Az egyeztető tárgyalás célja az is, hogy a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő fél között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében.
2. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
3. A fegyelmi büntetés lehet:
   • megrovás,
   • szigorú megrovás,
   • meghatározott kedvezmények megvonása,
   • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába,

 

• eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,
• kizárás az iskolából.

4. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót értesíteni kell.
5. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja.
6. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolá- ban kell lefolytatni.
7. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletes szabályait a vonatkozó jogszabályok tartalmaz- zák.

Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intéz- ménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell eljárni.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg minimálbér egyhavi összegének ötven százalékát.

 

Jutalmazások

A tanulók kiváló tanulmányi munkájukért, közösségi munkáért, kiemelkedő verseny- és sportered- ményekért jutalmazásban részesülhetnek.

Jutalmazási formák:

• szaktanári dicséret szóban, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva
• igazgatói dicséret az iskola ifjúsága, tantestülete előtt
• bizonyítványba írt szaktanári dicséret
• bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret
• oklevél
• jutalomkönyv
• „Az év tanulója”, „Az év közgazdász tanulója”, „Az év matematikusa”, „Az év DÖKÖS ta- nulója” kitüntető cím és pénzjutalom adományozása.